Budapest fényei…
A Budapesti Elektromos Művek 1928–ban vezette be új szolgáltatásként a budapesti díszkivilágítást. Az akkori turizmus marketingfogásaként is felfogható ötlet segítségével a főváros egyes épületeit, szobrait, építmények homlokzatát vagy körvonalait világították meg. 1928. augusztus 28-án a Halászbástya és a Mátyás-templom borult először fényárba. A Lánchíd 1937 májusában kapta az első lámpafüzérjeit, mely több mint két kilométer hosszú volt. A 4204 darab lámpából álló díszvilágítás a korabeli Európában is párját ritkító, igazi szenzáció volt. Talán ez volt az a pillanat, amikor a Lánchíd kivilágított sziluettje Budapest szimbólumává vált. A háború alatti elsötétítések 1941-től Budapest fényeit is érintették. 1945-ban elsődleges célpontként a szovjet emlékművek kaptak kötelező fényárt. Az igazi turistacsalogató fényeffektusokat az 1970-es években telepítették a fővárosban, majd az energiatakarékosabb évek után napjainkban ismét a turizmus lehetséges mesterfogásaként fejlesztik egyre inkább Budapest fényeit. 1990 után számtalan magán-díszvilágítás is épült Budapesten. Az elmúlt évekből említésre méltó a Gresham- és a New York-paloták kivilágítása, illetve két rendhagyó módon működő homlokzat, a több formatervezési díjat is elnyert Lánchíd 19 Design Hotel és a Corvinus Egyetem új, LED-technikával felszerelt tömbje. Ma már közel 200 kivilágított objektum van, körülbelül 130 a főváros kezelésében, a többi irodaházak, hotelek, sőt: társasházak tulajdonában. A fővárosi kezelésben levő világítások évente körülbelül 110 millió forintnyi áramot fogyasztanak el.
A főváros turisztikai szempontból vonzó épületeinek díszkivilágításában általában alkonyattól, a közvilágítás bekapcsolásától a téli időszámításkor éjfélig, míg a nyári időszakban hajnali egy óráig gyönyörködhetünk.
A Magyar Turizmus Rt. 2002-ben hirdette meg programszerűen, elsősorban a templomok kivilágítását, majd 2003-ban az NKÖM-mel közös pályázatot írtak ki műemlékekre.
Országház:
A magyar parlament épülete azaz az Országház 1935-től van megvilágítva. A Parlament díszvilágítása azonban soha nem épült ki teljesen, ennek részben oka a homlokzat folyamatos rekonstrukciós munkálatai. Jelenleg csak a kupola van megvilágítva, nem túl jó minőségben (a világítást még az 1970-es években alakították ki). 2011. augusztus 20-án az egész épület új fényfüggönyt kapott, hangsúlyos megvilágítása lett a dunai homlokzatnak, az alsó- és felsőházi termek tetőzetének, a kupolának és a kőtornyoknak. A kőtornyokat mindként oldalról megvilágították. A díszvilágítás megépítéséhez az energiaellátást is bővíteni kellett az épületben. A 2011-es augusztus 20.-i ünnepség estéjén már az új fényeffektusokkal feldíszített épületet csodálhatták a hazánkba érkezett turisták, és persze mi is.
Budai vár:
A Duna nyugati oldalán, áll a Budai Várnegyed, mely 1987 óta a Világörökség része. Egyik fontos épületegyüttese a barokk királyi palota, mely a XVIII. században épült. A Budai Várhegy gyomrában labirintus, felszínen évszázadok építészeti és kulturális emlékei őrződtek meg.
A palota első díszkivilágítását 1935-ben kapta, mely először csak a kupolát és a kupola alatti parolarészt világította meg. Ezután a világítás több lépcsőben korszerűsödött, illetve bővült, a jelenleg is működő díszvilágítás pedig két ütemben, 2000 év végére és 2001 nyarára készült el. A látványt a különböző technikák és lámpafajták kombinációjával, az eddig sötétségben lévő szobrok, parkok, terek, épületelemek, várfalak együttes, összhangba került megvilágításával érték el. A díszvilágítás megjelenését több mint 900 db lámpatest, fényforrás szolgáltatja. Ez a legnagyobb és talán leglátványosabb, legszebb díszvilágítás Budapesten. Beépített teljesítménye 198,5 kW .
Halászbástya:
A Schulek Frigyes tervezte, 1890 és 1902 között épült Halászbástya a mellette álló Mátyás-templom jelképes védelmét szolgálja. Szoros összetartozásuknak − és a Budai Várhoz kapcsolódó látképüknek − megfelelően díszvilágításuk is hasonló, meleg sárga fényű nátriumlámpás világítás.
Hősök tere:
A Hősök tere a Milleneumi emlékművel Budapest talán legismertebb tere. A Világörökség része. 1935-ben kapott először díszkivilágítást.
Gresham palota:
A Pesti Duna part díszkivilágításának egyik kiemelkedő épülete a volt Gresham biztosító székháza. Az épületre Angliában kiírt pályázat eredményeként Budapest egyik legpazarabb szecessziós palotája született meg. A műremeket 1907-ben alakították át szállodává. ( Sir Thomas Gresham nevéhez fűződik az 1566-ban megalapított a londoni tőzsde.)
Lánchíd:
Az éjszakai Budapest látványos panorámájának kihagyhatatlan eleme a Lánchíd. Minden évben több színes eseménynek a színhelye, ilyenkor néha különleges, egyedi, színes „fesztivál világítást” is kap. Első díszkivilágítását 1937-ben kapta, 1999-ben, 150.születésnapjára pedig már az ötödik generációs világítási rendszere valósult meg. Az állandó fejlődés, korszerűsítés bizonyítja milyen fontos szerepet tölt be a híd Budapest látványtervében.Az 1438 db lámpatest energiaigénye 42,53 kW.
Szabadság-híd:
Sokak szerint a világ egyik legszebb, úgynevezett Gerber-tartós hídja, 1996-ban volt kereken 100 éves. A Lánchíd után másodikként kapott díszkivilágítást. A díszkivilágítás gondolata először a híd építésének centenáriuma alkalmából merült fel. 1996-ban már esti látványképekkel illusztrált tanulmányterv készült, 2001-ben pedig kiviteli terv is született. A fények elsősorban a híd hosszanti felső tartóit emelik ki, amellyel a híd legfőbb építészeti értékét és jellegét – a kapuzatokat, a függőleges tartókat és a pilléreket – hangsúlyozza. A díszvilágítás fehérre színezi a híd Duna felőli oldalait és megvilágítja a vámházakat is.
A beruházás megvalósításában fontos szempont volt a környezet megóvása és az energiatakarékosság.
Rákóczi híd:
Budapest második legújabb Duna-hídja. Közvetlenül az Összekötő vasúti híd mellett található. A megépítésére az Expo’96 néven megrendezendő világkiállítás kapcsán került volna sor. Szükség volt rá, hogy tehermentesítse Budapest addigi legdélebbi közúti hídját, a Petőfi hidat; valamint össze kellett kötnie az akkor kiépített Hungária körgyűrű déli szektorát a Könyves Kálmán körutat a budai oldal fejlődő területeivel. A hidat 1992-ben kezdték el építeni, és 1995 októberében adták át a forgalomnak. A híd 1995–2011 között a Lágymányosi híd nevet viselte.
Nemzeti Színház:
Állandó magyar színház több mint 150 éve működik Budapesten. A Nemzeti Színház jelenlegi helyén 2001 decemberében nyitotta meg kapuit, az első előadást 2002. március 15-én tartották benne. A színházat parkosított terek ölelik körül, amelyek sajátos mikroklímájukkal az épület szerves tartozékai., végérvényes és méltó helyen azonban csak 2002. március 15-e óta várja a színházszerető látogatókat.
A Nagyszínház 619 férőhelyes, a nézőtér lépcsősen emelkedik. A Stúdiószínház a földszinti előcsarnok és a nézőtér alatti szintre került, a nézőtéren 150 férőhely található.
Az épület kívülről gazdagon tagolt erkélyekkel, homlokzati oszlopokkal, homlokzaton elhelyezett szobrokkal. A díszvilágítást, ennek a több építészeti stílus jegyeit magán hordozó épületnek, minél mozgalmasabb, színesebb bemutatásához illeszkedve építették meg, a dunai panoráma többi díszvilágítási eleméhez hangolva. Az elérni kívánt cél érdekében többféle technikai megoldást alkalmaztak, illetve a színekkel való játék adta lehetőséget is kihasználták. A világítási feladattól függően a lámpák teljesítménye 35 W és 400 W között változik. A berendezés beépített teljesítménye 446 lámpatestben 52,54 kW.
Budai Váralagút:
A budapesti Várhegy-alagút 350 méter hosszú, és a Lánchíd budai hídfőjét (Clark Ádám tér) köti össze Krisztinavárossal. Építése a Lánchíd befejezése után 4 évvel indult meg, Clark Ádám tervei alapján. 1857-re készült el. A hegy átfúrása hét és fél hónapig tartott, melyet a lakosság kezdetben teljesen lehetetlennek tartott. Boltozata tojás alakú. Lánchíd felőli kapuzata a híddal harmonizálva klasszicista stílusban készült, Krisztinaváros felöli bejárata romantikus stílusban épült, mely a háború alatt megsemmisült, később újabb tervek alapján építették újjá.
A rossznyelvek szerint csak azért építették az Alagutat, hogy borús időben bele lehessen tolni a Lánchidat. Amikor pedig apró csempekockákkal kicsempézték a boltozatot, a pestiek elnevezték az ország legnagyobb fürdőszobájának.
Vajdahunyad-vár:
A Vajdahunyad-vár jelenlegi díszvilágításának kiépítésére 1985-ben került sor. Ez volt az első olyan változat, amely az épületegyüttes külső és belső homlokzatát egyaránt bemutatta.
A tervezők a nagynyomású nátriumlámpák bensőséges sárga hatásával, a fény-árnyék játékosságával, fokozták az épület romantikus benyomását.
Szent István Bazilika:
A Szent István–bazilika vagy más néven a Lipótvárosi plébániatemplom Magyarország egyik legjelentősebb egyházi épülete, a Szent István kultusz központja, Budapest egyik legnagyobb idegenforgalmi nevezetessége. 96 méteres magasságával az ország 3. legmagasabb épülete. Szent István halálának 900. évfordulóján nagyszabású ünnepségsorozat volt Magyarországon. Az ünnepségek alkalmából több egyházi vonatkozású szobor, műemlék kapott díszkivilágítást, többek között 1939-ben a bazilika kupolája is.
Nagy Rita
